Mi több, a pénzből 18 férőhelyes bentlakás is készült a 9-12. osztályos gyermekek számára. 

Nagy János államtitkár az avatón kiemelte: a magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – közölte az MTI.

A magyar miniszterelnöki irodát vezető államtitkár a hálaadó istentiszteleten mondott köszöntőjében kifejezte meggyőződését, hogy a magyarság megmaradását szolgáló intézmények működése a többségi nemzetnek is hasznára válik.

A tavalyi népszámláláson a 31 500 lakosú Désen 2500-an vallották magukat magyarnak, 2300-an református vallásúnak mondták magukat.

 Kiemelt kép: az iskolakezdő kisdiákok megkapták a Rákóczi Szövetség Iskolaválasztási programjának első ajádékát, az iskolatáskákat! Fotó: az iskola facebook-oldala

A magyar állam támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerület által felépített óvodát avattak fel csütörtökön Désen.

Grezsa István, a magyar kormány óvodafejlesztési programjáért is felelős miniszteri biztos azt mondta: a magyar kormány óvodafejlesztési programjának elindításakor Magyarország határain kívül 48 ezer gyermek járt magyar óvodába a Kárpát-medencében. Számuk máris 54 ezerre emelkedett, és a cél a 60 ezres gyermekszám elérése.

\"Abban bízunk, hogy Kolozsváron, Désen, Tordán, a nagyvárosi szórványban, ahol az asszimiláció leginkább fenyegeti a magyar közösséget, sokan rájönnek arra, hogy érdemes magyar óvodába járatni a gyermeket, akkor is, ha kettős identitással rendelkezik\" - nyilatkozott Grezsa István.

A Désen felépített 732 négyzetméteres épület két óvodai és egy bölcsődei csoportnak ad otthont, és 172 millió forintba került.

A most felavatott óvodában már elkezdődött már a tanítás, és sikerült a romániai állami oktatási hálózatba integrálni, így az intézmények fenntartásának, működtetésének a költségei a román államra hárulnak.

Felhők közé magasodó toronysisakjával egyedi a Dés központjában emelkedő református templom sziluettje. Dés magva a désaknai és széki sóbányák védelmére létrejött királyi vár, a 11-12. századi Désvár volt, de egy itt talált 10. századi kard alapján már a honfoglalók is megtelepedtek itt. Az Óvár egy részét a református templomtól észak-nyugatra nemrég feltárták. A város lakói a környék, főleg Désakna bányáiból származó só eladásával és Szamoson való úsztatásával foglalkoztak. A város királyi vendégnépeinek II. András (1205–1235) 1235 előtt adott kiváltságokat. A 14. században pedig már sókamara – a királyi sót számon tartó, szétosztó kincstári hivatal – működött itt. Dés polgársága a 14. század elején az oklevél-hamisítástól sem riadt vissza, hogy lerázza a királyi vár és a vajdai hatóság gyámkodását. Az Óvárban állhatott a település első, 13. századi, Szűz Máriának ajánlott plébániatemploma, melynek Péter nevű papját 1332-ben a pápai tizedjegyzék is említi. Az épületet a 15. században megépített új, főtéri plébániatemplom mellett már csak kápolnaként emlegették. Az új templom váron kívüli, vásártéri elhelyezésével is a városi polgárság függetlenségét hirdette. A reformáció idején elpusztult régi templomépület maradványaiból 1578-ban Fabius (Kovács) városbíró egy emléktornyot épített, melynek néhány, a gyulafehérvári székesegyház 1230-as években épült részére utaló részlete a 13. századi karzatból származott (a tornyot 1938-ban román nacionalisták felrobbantották).

A sósfürdő az 1991-ben Dés lakónegyedévé vált Désakna területén található, a sóbánya közelében. A 320 méteres magasságban, egy régi sófejtõ helyén fekvõ üdülõ modern stranddal rendelkezik. Tavának vize 250 g/l koncentrátumú, fõleg reumatikus betegségek kezelésére javallott. A nemrég felújított fürdőhelyen korszerűsítették a sóstavat, zuhanyzókat, mellékhelyiségeket, teraszokat, sportpályákat és medencéket építettek, valamint fedett medence és jacuzzi is várja a vendégeket.